Jó pár hete Diának nagyon csúnya szék szorulása volt. Akkor elég sok kakaósat evett és letiltottuk a csokiról kakaós csigáról mindenről amiben kakaó van. Nem mert kakilni, előre sírt , félt, hogy fájni fog. Közben meg ügyi csokit kért volna, volt maradék szalon cukor azt sem kaphatott. Kitaláltam, ha ügyesen kakil akkor utána kaphat egy szalon cukit. Ezt annyira megértette, hogy igaz szorulása persze azóta már nincs de a ai uán oi(kaki után csoki)azóta is megmaradt. Végez a dolgával és rohan a ki dobozhoz amiben a finomságokat tartjuk és várja, hogy megkapja a napi adagját.Ma délelőtt is így történt.Utána elsétáltunk a boltba, majd a zöldséges nénihez is mentünk. Ott pedig a néni nagy boldogan ad Diának 11 órakor!! két darab szalon cukrot ajándékba mondván hogy végre elfogyjon.
Én fejem egész úton hazafelé azon jár, vajon , hogy fogom megérttetni Diával , hogy ma megvolt a napi csoki meg még ebéd előtt is vagyunk. Erre mit csinált amikor hazaértünk. Kivette a kis kosarából a cukrokat kihúzta a konyha fiókot és beletette mondván mamánincsen. onap ai uán.
No kommen:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

1 megjegyzés:
:-)))
Megjegyzés küldése